A gyermekek fejlődése szempontjából fontos a kiegyensúlyozott, változatos, vitamindús táplálkozás – ezt minden szülő tudja, hallotta már ezerszer. Sok anyukának okoz is ez frusztrációt, hogy vajon biztos eleget/megfelelőn eszik-e a lurkó. Íme 5 javaslat, ami segíthet ennek megvalósításában: 
- Ha jó a választék, nem alakulnak ki rossz szokások. Biztosíts egészséges választási lehetőséget, kínáld meg gyakran, de ne tukmáld! Bízzuk rájuk, mit kezdenek vele, erőltetés, büntetés és minden cirkusz nélkül. Dr. González, spanyol gyermekorvos – a nagy sikerű My Child Wont’t Eat szerzőjének tanácsa így szól: „A szülő felelőssége, hogy egészséges élelmiszereket kínál a gyermekének. Ellenben, hogy mit és mennyit választ ezekből az élelmiszerekből, az nem a szülő, hanem a kicsi döntse el.” Persze a nagyobb gyerekeknél már vannak olyan tényezők, amiket nem – vagy legalábbis nehezen befolyásolhatunk: közétkeztetés, rokonok/barátok, külső hatások … stb., de ha az első években jó alapokat fektetünk le, az nem fog nyomtalanul elmúlni.
- Járjatok elől jó példával! Azokat az ételeket, élelmiszereket, amivel gyakran megkínálják a gyermeket, főként ha azt látja, hogy a szülei is élvezettel fogyasztják, nagyobb valószínűséggel a gyerekek is el fogják fogadni. A szülői példának és az egyes ételekkel, nyersanyagokkal való első találkozásoknak nagyon fontos szerepük van későbbi táplálkozási szokásainkat tekintve. Egyáltalán nem mindegy, hogy a szülő miként viszonyul a táplálkozáshoz, az ételekhez. Ha a gyermek látja, hogy ez egy fontos dolog a szülő és a család életében, akkor ez így rögzül benne és számára is fontossá válik. A gyerekek sokáig a szüleikre szeretnének hasonlítani, ezért előszeretettel viselkednek úgy minden helyzetben, mint ők. Ha azt látják, hogy a szüleik gyorsételeket, kevés zöldséget és gyümölcsöt, TV-nézés közben pedig csoki-mogyi-ropit esznek, ritkán ülnek le asztalhoz, csak futtában bekapnak ezt-azt, követni fogják ezt a mintát. Szóval a legjobb az, ha jó példával járunk előtte, amíg tehetjük, és mi is megreformáljuk a saját táplálkozásunkat.
- Tálalj gusztusosan, amikor csak időd engedi érdemes erre szánni pár plusz percet. Nyugodtan engedd szabadjára a fantáziádat: csak játékosan! A gyerekek például imádják az arcot, állatkákat formázó falatokat, ügyesebb anyukák készíthetnek képeket, különböző ábrákat, mesefigurákat is. Kevesebb kézügyességgel megáldott anyatársak is nyugodtan próbálkozzanak, ha az űrhajó és a dinoszaurusz nem is, de egy egyszerűbb mosolygós arc biztos mindenkinek menni fog! 🙂
- Ne vedd véresen komolyan! Az állandó tukmálás, és prédikálás valószínűleg még egy gyereknek sem hozta meg a kedvét az evéshez. Próbáld meg minél játékosabban felfogni, és kísérletezz bátran, mi az , ami Nálatok beválik.
- Legyél kreatív, bővítsd a tudásod, próbálj ki új recepteket. Ma már rengeteg kiváló recept magazin, könyv, blog áll a rendelkezésre, ahol ötleteket lehet gyűjteni. Itt a blogon is sok mindennel készülünk, addigis ajánljuk figyelmedbe a dietetikai témájú weboldalunkat, a KreDieSz-t : nézz szét ott is a a receptek közt.
Szeretettel,
Mariann
fotó Csonkáné Netti
Kedves Aliza! Teljesen megértem, amiről írsz, vannak tényleg IGAZÁN válogatós gyerekek. Természetesen mindenki más és más, nincsenek mindenkinél beváló megoldások – az ételek díszítése, vagy “elrejtése” csak egy a sok közül.
Esetleg érdemes lenne elolvasnod a többi 25 javaslatot is, hátha találsz köztük olyat, amelyik beválik. (link a cikk végén)
Ha gyermeked minden próbálkozásnak ellen áll, adj neki egy kis időt. A túl drasztikus, éhezető megoldásokat én sem támogatnám semmiképp. Ezekkel a módszerekkel (pl. erőszak, lelkiismeretfurdaláskeltés, megfélemlítés) nem a jó gyarapodást, egészséges étkezést, csak a későbbi evés zavarokat alapozhatjuk meg.
Ha táplálkozása nagyon egyhangú, esetleg érdemes lehet elgondolkozni vitaminkészítmények alkalmazásán.
Plusz: évek felesleges próbálkozása kreatív, egészséges, mindemellett gyerekbarát ételekkel, amit a szomszéd válogatósnak mondott gyereke kétpofára töm, a saját gyerek meg fintorogva kiköpi, és az adagja mindig a kukában köt ki nos – elég fárasztó. Bizonyos esetekben maga a csoda, ha eszik egy gyerek pár falat almát, vagy legalább van egy vagy kettő olyan étel, ami nem egészségtelen, és mégis megeszik. Azt mondta rá az orvos, hogy neofób. Oké.
Szép és jó, csak tele van a padlás a hasonló tanácsokkal. Az IGAZÁN válogatós gyerekek bizonyos ételeket akkor se ennének meg, ha éhen halnának. Egyesek azt mondják, hogy inkább éhezzen a gyerek, akkor se adjunk neki csupán tésztát – mert mondjuk csak azt hajlandó megenni. Két nap éhezés után majd rákap valami másra. De ha rosszul van!… Ha annyira leesik a vércukra az éhségtől, hogy csak ordít, és még akkor sem hajlandó semmi egészségesnek nevezett izét megenni, csak az üres tésztát, és hiába minden? … Szerintem sokkal humánusabb, ha eszik azt, amit megeszik – ne legyen rosszul az éhségtől – és vitaminokkal pótoljuk a kieső tápanyagokat. Mert vannak gyerekek, akik valóban nem esznek. Évek kellenek hozzá (és rengeteg türelem), hogy egy-egy új tápanyagot bevezessünk. Hiába díszítem ki a banánt, vagy rejtem péksüteménybe, ha megérzi a szagát, és azonnal kiköpi.