Sokáig az egyik legerősebb korlátozó hiedelmem egy elterjedt ezo-spiri közkely volt, mely szerint ha a helyeden vagy és az “igazi” utadat járod, megy minden, mint a karikacsapás, az élet szépen egyengeti az utadat és minden flottul megy mindörökké. Rengetegszer elbizonytalanított, hogy biztos nem a jó úton járok, nem ez a “valódi célom”, mert akkor nem kellene ennyi nehézséggel szembe néznem. Míg nem egy szép napon rádöbbentem, hogy ez egyszerűen fa… – bocsi -, akarom mondani nem igaz! 🙂 Nem azért jönnek a nehézségek, mert rossz helyen vagyok – mégcsak nem is azért mert bevonzom ha már a közhelyeknél tartunk, hanem mert az élet ilyen. Hatalmas megkönnyebbülés volt ezt felismerni. Végigolvasva sok sikeres ember önéletrajzát, egyet sem találtam még, ahol csak úgy magától az ölükbe hullott volna minden. Amiben viszont egyezést mutatnak, az a kitartás. Így leírva már olyan tisztának tűnik ez a dolog, de bizony sokszor feladtam ez miatt. Azért is osztom meg most ezt Veletek, hogy hátha ez nemcsak az én rosszul berögzült mintám. Szóval ne adjátok fel a céljaitokat csak azért, mert nem mindig könnyű! Ahogy egyik kedvenc íróm, Richard Bach is mondja:
“Nem kél olyan vágy benned, melyhez ne kelne erő is benned valóra váltani. Meglehet, hogy azért meg kell dolgoznod érte.” (Richard Bach: Illúziók)
Szeretettel,
Mariannn
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: