Ha szívesen kipróbálnál egy olyan gyakorlatot, amitől több energiád lesz és jobban érzed magad a bőrödben, ami segít egy új jó szokás kialakításában, próbáld ki e heti harmónia tippemet, ami a szavak erejére irányítja a figyelmedet!
Gyakorlat: Tartózkodj a héten a panaszkodástól, a pletykától és a kritizálástól (mind magad, mind mások). Próbálj meg eltölteni így a hetedet, de legalább 1 teljes napot. Fontos, hogy magadat figyeld, ne a Férjedet, ne a gyerekedet és ne a szomszéd Piroskát („na, neki kellene inkább ez a gyakorlat…”). Ha van kedved, a legjobb, ha számolod vagy valamilyen módon jelölöd, strigulázod hányszor kapod magad rajta. Ha már felismered ezt a viselkedés mintát az már egy jó dolog, mert a tudatosítás megszakítja a folyamatot, és ilyenkor felteheted magadnak a kérdést, hogy döntesz: folytatod vagy egyszerűen abbahagyod, elengeded és inkább jobb irányba fordítod az energiáidat? Érdemes kipróbálni akkor is ezt a gyakorlatot, ha alapvetően úgy gondolod, hogy neked nincs ezzel a területtel problémád, érdekes felismeréseket hozhat. Azok az emberek, akik alapvetően optimistának tartják magukat is néha rácsodálkoznak az eredményre. 😉
Haladó verzió: Írd is le egy lapra/füzetbe az összes panaszt, pletykát és kritikát, ami az adott napon megfogalmazódott benned – vagy legalább azokat, amelyek a leggyakrabban eszedbe jutnak. A nap végén szánj rá időt, hogy ezeknek leírod a pozitív megfelelőjét, amit szeretnél/amit jól esne mondani helyettük.
+ tipp: ismételd ezt a gyakorlatot – ha van kedved – addig, amíg el nem érsz legalább 1 olyan napot, ami teljesen panasz-, kritika- és pletykamentes.
A legjobb az egészben, hogy ha felszabadítod a rossz irányba megélt energiáidat, sokkal jobban és energikusabbnak fogod magad érezni tőle.
Tegyél egy próbát!
Ezt a gyakorlatot Will Bowen Panaszmentes világ című könyve ihlette. A feladat, hogy bírj ki úgy 1 napot, hogy nem panaszkodsz, nem kritizálsz (lehetőleg se másokat, se önmagadat), és nem pletykálsz. A könyvben úgy végzik a gyakorlatot, hogy arra kér a szerző, tegyél egy karkötőt az egyik kezedre, és minden egyes alkalommal, amikor a nap folyamán panaszkodáson, kritizáláson vagy pletykálkodáson kapod magadat, helyezd át a karkötőt a másik kezedre. Így tudatosítasz, megszakítod a folyamatot, és hamarosan előbb ráeszmélsz, mint ahogy belekezdenél – így van lehetőséged más viselkedésformát választani. A könyvben a cél 21 panasz-, pletyka- és kritikamentes nap megvalósítása, ami segítségedre lesz abban, hogy megváltoztasd a gondolkodás- és viselkedésmódod, ezáltal az életed jobb irányba induljon.
Mindezeken változtatni nemcsak azért fontos, mert másoknak is ártasz vele, hanem saját érdekünk is ezt kívánja. Panaszkodni ugyanis annyi, mintha újrateremtenéd azokat a dolgokat, amiket nem szeretsz. Olyan dolgokról beszélni, amiket nem akarsz, ahelyett hogy olyan dolgokról beszélnél, amiket szeretnél nem túl célravezető, ha változásra vágysz ezeken a területeken a szenvedés helyett. Amikor panaszkodsz, arra összpontosítasz, mi a rossz, hol van hiány. Ezáltal még rosszabbul fogod magad érezni a bőrödben. A kritika ugyanez – csak másokra kivetítve. Minél többet jajgatsz, panaszkodsz, nagy eséllyel még több panaszra lesz okod, és még rosszabbul fogod magad érezni a bőrödben. Ha szeretnél kiszállni ebből az ördögi körből, változtass a szavaidon, változtass a gondolataidon, és megváltozik az életed. Ha nem hiszed, tegyél egy próbát és tapasztald meg! 🙂
A ló túloldala
Ezzel a gyakorlattal nem arra szeretnélek biztatni, hogy fojtsd el a negatív érzelmeidet, hiszen teljesen normális, hogy azok is az életünk részei. Nagyon veszélyes, ha elkezdünk magunkra húzni egy “minden nagyon szép és jó maszkot”, miközben igazából pocsékul érezzük magunkat legbelül. Tudjátok, mint az Erik a vikingben: “Nem süllyedünk, nem süllyedünk! Sőőőt! Inkább emelkedünk! :-).
Találkoztam olyan emberrel, akinek ha bármi általa nem jónak és emelkedettnek vélt dologról esett szó – nem panaszkodás, csak tárgyilagos kijelentés szintjén is, rögtön azt vágta rá, hogy “hú, vigyázz, mert bevonzod, ha erre gondolsz!” Attól, hogy beismerjük, hogy nem tudunk az év 365 napjából a napok 24 órájában emelkedett hangulatban lenni és mindig fényt és szeretetet sugározni, az nem azt jelenti, hogy baj van velünk, csupán azt, hogy emberek vagyunk, akik nem tökéletesek. Ha ellenállok annak, hogy bevállaljam, hogy igen, én is lehetek haragos, szomorú, félhetek dolgoktól, és nem mondhatom ki ezeket, akkor szép kis betegségeket teremthetek magamnak az elfojtásokból. Viszont az már nagyon nem mindegy, hogy mennyi időt töltesz el ezekben az érzésekben, gondolatokban. Mint ahogy az sem, hogy amikor nincs semmi különösebb érzelmi behatás, csak egy átlagos napot nézünk, akkor milyen az „alap hangulatod”, és mik azok a történetek, amiket mesélsz magadról. Elterjedt a köztudatban már a gondolatok teremtő ereje, de ez mellett fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kimondott szónak és a cselekedeteknek az erejéről legalább olyan fontos beszélni (sőőőőt….). Ezekben szerintem még jobban koncentrálódik az erő, és igazából ez a legfontosabb: hiába vagy tele jó szándékkal, ha az égvilágon semmit sem cselekszel. Szép és jó, ha igyekszel pozitív dolgokra gondolni, de érdemes megfigyelni azt is, hogy milyen történeteket mesélsz, és miket mondasz, ha beszélgetsz valakivel. A kimondott szó legalább olyan fontos – sőőőt – mint a gondolat. Hát még a cselekedeteink…
Ha tetszenek itt a Hatszínvirág blogon lévő tartalmak, csatlakozz a FB oldalamhoz, és a FB csoportomhoz, ahol minden nap harmónia- és egészség tippekkel, ajánlókkal, gondolatébresztő idézetekkel és az eseményeimről szóló infókkal várlak Benneteket. Ha van olyan barátnőd, barátod, ismerősöd, akinek úgy gondold, hogy tetszene, köszönöm ha megosztod az írásaim és meghívod őket is az oldalamra. 🙂
Szeretettel,
Mariann
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: